2019. október 15, kedd - Teréz napja van.

Városunk

II. Rákóczi Zsigmond (1544-1608)

Városunk » Történelmi alakok

1544-ben született Felsővadászon, a magyar történelem egyik legmozgalmasabb időszakában. Mivel a törökök az ország déli részéből egyre nagyobb részt foglaltak el, a harcok már a század második felétől érintették birtokait.

Kunsch József

Városunk » Történelmi alakok

Nagy múltú, tekintélyes szikszói családban született Kunsch József. Édesapja több ízben volt a református egyház főgondnoka. Jogi tanulmányai után Pesten lett ügyvéd, amikor pedig hírét vette az 1852-es szikszói tűzvésznek, az ő ötlete volt, hogy Szikszói Enyhlapok címmel könyvet adjanak ki az újjáépítés anyagi forrásainak előteremtésére.

Szepsi Csombor Márton /1594-1633/

Városunk » Történelmi alakok

Földrajzi író, utazó. Iskoláit Kézsmárkon végezte, majd 1616 és 1620 között bejárta fél Európát. Utazásai során Danzigban, Londonban és Salzburgban is előadásokat hallgatott. Visszatérése után először Kassán, majd Varranóban vállal tanítói állást.

Szikszai Fabricius Balázs /1530-1576/

Városunk » Történelmi alakok

Szikszón született, iskoláit is itt végezte, majd Sárospatakon, Kassán és Bártfán tanult. Az egyetemet Wittembergben végezte el, az ott tanuló magyar diákok seniorrá választották.

Turkolly Sámuel /1691-?/

Városunk » Történelmi alakok

Szikszón született és itt is végezte el az elemi iskolát, majd 1703-ban a sárospataki református kollégiumba iratkozott be. Amikor 1709-ben befejezte tanulmányait azonnal csatlakozott a kurucokhoz, de a szatmári béke megkötése után elhagyta az országot és Moszkvába ment. Találkozott Nagy Péter cárral, és megtanult oroszul. Belépett az orosz hadseregbe, ahol igen gyorsan emelkedett a ranglétrán.

Vécsey Tamás /1839-1912/

Városunk » Történelmi alakok

Szikszói születésű, nemzetközi hírű jogtudós, történész. Szikszón kezdte meg tanulmányait, és egészen 1852-ig itt is tanult, de a nagy tűz a gimnázium épületét sem kímélte, így ekkor átiratkozott a miskolci gimnáziumba, majd a nagyhírű eperjesi középiskolába.

A város története

Városunk » Település

Noha a város első írásos említése csak a XIII.-XIV. század fordulójának időszakából származik, a régészeti kutatások kimutatták, hogy Szikszó és vidéke már nagyon korán benépesedett.

1848-as szikszói ütközet

Városunk » Szikszói csaták

1848 telén a Schlick vezette osztrák seregek fölényben voltak a magyar honvédséggel szemben, ezért nagyon nehéz volt megállítani az előrenyomulásukat.

1679-es Thököly vezette ütközet

Városunk » Szikszói csaták

1678-ban az elégedetlen végvári vitézek, jobbágyok, kisnemesek élére az akkor 21 éves Thököly Imre állt, és ezzel új lendületet kapott a felvidéki tiltakozó mozgalom. Igazi nagy tekintélyt a szikszói győzelemmel szerzett magának a fiatal hadvezér, és ezt követően a mozgalomból egy nagyszabású Habsburg-ellenes háború bontakozott ki.

1588-as törökök elleni csata

Városunk » Szikszói csaták

Noha Szikszót, mivel nem volt hadászati jelentősége, nem foglalták el a törökök, azt elvárták, hogy rendszeresen adót fizessen nekik a város. Mivel a szikszóiak rendszeresen megtagadták az adófizetést, a törökök többször is feldúlták városukat. 1588-ban Szikszónak már 1,000 arany tartozása volt, ezért a budai basa büntető-adóbehajtó hadjáratot szervezett. A hatezer lovast és ugyanennyi gyalogost Kara Ali bég, a fehérvári parancsnok először Putnok ellen vezette, majd, miután azt nem tudta bevenni, Szikszó irányába indult.

© 2019 - szikszo.hu - Szikszó Város honlapja

Egyedi honlap és webáruház fejlesztés - Cocodeo - www.cocodeo.hu