2019. november 16, szombat - Ödön napja van.

A város

Szikszó Borsod-Abaúj-Zemplén megye kisvárosa. A Hernád völgyének déli kapujában, két természeti kistáj határvonalán fekszik. Nevét minden bizonnyal szikes talajáról kapta. Itt találkozik a Hernád 8 kilométeres széles völgye a Cserehát dombvidékével.

A város földrajzi arculatát kettősség jellemzi. Nyugati és északi részén alacsony, 200-250 méteres, lösszel és nyirokkal fedett dombok emelkednek, szőlőskertekkel, gyümölcsösekkel. A város nyugati részén húzódik az a hatalmas pannóniai rétegekből felépített tábla, amely 4-10 km. szélességben és 30 km hosszúságban terjed észak felé.

A festői szépségű táj éghajlata kedvező a mezőgazdaság számára. Az évi középhőmérséklet 9-10 C. Az évi csapadék mennyisége 525 mm, amely azonban kedvezőtlenül oszlik el.

Szikszó és környéke már az ősember idején lakott település volt. A kőkori maradványokon túl a bronzkor emberének szerszámai, fegyverei is előkerültek a föld mélyéből.

Királyi oklevélben először 1280-ban említik Szikszó nevét. Az írott forrásokban Zekzon, Zykzo, Sceykson alakokban fordul elő, amikor IV. László itt keltezi három oklevelét.
Következő említése 1307-ből való, ekkor Károly Róbert ad ki in Zykzow oklevelet. 1392-ben már királyi városnak címezi Mária királyné.

A város a 15. században rohamos fejlődésnek indult. Területe és népessége is számottevően megnőtt. A Kassa felé vezető útja miatt forgalmas, ismert helynek számított. A 16. századtól azonban állandó volt a háborúskodás, amely időről időre visszavetette a település fejlődését.

1588-ban a törökökkel, 1678/79-ben a labancokkal vívott harcok viselték meg a vidéket. (Budapesten a Hősök Terén, ahol a magyar történelem nagyjainak szobrai sorakoznak, a Thököly alakja alatt lévő dombormű a szikszói csatát örökítette meg.)

A folytonos harcok és pusztítások mellett az elemi csapások sokasága érte a szikszóiakat. Árvíz rombolt, járvány tizedelte a lakosságot, házak tömege égett le. A mezőváros azonban újra és újra talpra állt, gyarapodott. Az 1852-es tűzvész azonban újra pusztított: 742 épület, köztük 2 templom lett a tűz martaléka. Országos gyűjtésnek köszönhetően a várost újraépítették, azonban a városi adminisztráció költségeit nem bírták, ezért kérték a nagyközséggé nyilvánításukat.

Az 1. világháborút lezáró trianoni szerződés Szikszó számára különös fordulatot hozott. Mivel az Abaúj-Torna vármegye megmaradt részének legnagyobb községe volt, Szikszó lett a vármegye székhelye. 1962-től járási székhely lett.

Nagyközségi rangot legutóbb 1970-ben kapott, ismét várossá 1989. március 1-jén nyilvánították.

A városi rang megszerzése óta Szikszó a dinamikus fejlődés talajára lépett.

Szikszó lakossága 6247 fő, melyből 1300 fő a nyugdíjasok száma. A munkanélküliek száma 600 főre tehető, a hátrányos helyzetűek száma megközelíti a 800 főt. A 6247 fő 2500 lakásban él. A lakások 75%-a összkomfortos, 10%-a komfortos, 10%-a félkomfortos és 5%-a komfort nélküli. A víz-közmű ellátottság 100, a gáz 100, a villany 100, a szennyvízcsatorna ellátottság 95%-os.

Szikszót a 3-as számú főút szeli át. Közútjai jó minőségűek. Miskolc és Hidasnémeti irányából közúton és vasúton is könnyen megközelíthető.

A város gazdasági szerkezete az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott. A volt mezőváros melynek kereskedelme is fejlett volt, ma is foglalkozik a mezőgazdasággal. Mint az ország legtöbb településén, itt is egymás mellett jelen van a nagyüzemi mezőgazdaság, valamint a kis és közepes magángazdaság.

A város vállalkozói rétege (280 kis és közepes vállalkozás) elsősorban a kereskedelemből, illetve az iparból él.

A város 2 nagy ipari vállalkozása a Malom és a Szatev Rt, mely fehérje feldolgozással, takarmány készítéssel, ivó és szennyvíz közszolgáltatással foglalkozik. Ez a két vállalkozás számottevően enyhíti a város foglalkoztatási gondjait. A két nagy ipari vállalkozás mellett számos kisvállalkozás (varroda, pékségek, élelmiszeri cégek) működik Szikszón.

Az 1931-ben épült II. Rákóczi Ferenc Kórház rekonstrukciója 2004 nyarán fejeződött be, melynek köszönhetően 330 férőhellyel és modern technikai berendezésekkel fogadják az ideérkező betegeket.

Az önkormányzati fenntartású Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskolába, a 2004/2005. tanév 1. félévére 965 diák iratkozott be. Sokan közülük Miskolcról és a környékbeli településekről járnak iskolánkba. A gimnáziumban működik 4+8, illetve 6+6 osztályos képzés is.

Az iskolában jelenleg intézményi kommunikátor szakos hallgatókat képeznek nappali, illetve levelező tagozaton, de megfelelő számú érdeklődő esetén lehetőség van a vincellér képzés újraindítására is.

Az idén 40 éves oktatási intézmény a város és a környék szellemi központja, amely szervezi az ifjúság és a felnőttek kulturális, szellemi életét. Sokszínűségével Abaúj pedagógiai központja. Nagy hangsúlyt fektetnek az idegen nyelvek oktatására, ezt segítik a testvériskolai kapcsolatai Dániával, Németországgal, Olaszországgal, továbbá Kassával és Szovátával.

Évente megrendezik a Szepsi Szavalóversenyt, amelyre még a határon túlról is jönnek résztvevők, és a Móricz Kupát.

Az 1989-ben épült sportcsarnok több városi, megyei és regionális sportversenynek ad otthont.

Az egyetemes kultúrát szolgálja a Petőfi Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és a Művészeti Iskola. A művelődési központ galériája rendszeresen ad otthont képzőművészeti kiállításoknak, színházterme pedig különböz? előadásoknak.
Hagyományosan megrendezésre kerül minden év szeptemberének 3. hétvégéjén a Szikszói Szüreti Fesztivál, melyen igényes programokkal, évente különböző országok, testvérvárosaink hagyományainak, szokásainak, nemzeti ételeinek, italainak bemutatásával várunk minden ide ellátogatót.

A város legvonzóbb idegenforgalmi nevezetessége a szikszói református templom. A mai, gótikus eredetű épületben további három templom maradványai vannak. A ma is álló, 40 méter hosszú, háromhajós, csarnokrendszerű, sokszög záródású templom a 14-15. században épült. Ebből az időből származnak a torony, a rendkívül szép, pálcatagos, liliomdíszes déli kapu, a déli pillérsor, a hajó egykori csúcsíves bordás boltozatának festéssel díszített maradványai és a szentély falában az ülőfülkék. A templom nyugati falához még a 15. Század folyamán két kápolnát emeltek, és ekkor épült a déli előcsarnok is. Az épületet egykor kívül-belül falfestmények díszítették, de mivel az épület legalább hétszer leégett, ezek megsemmisültek, a gótikus boltozatokkal együtt.

A templom, illetve a körülötte levő temető középkori eredetű körítőfalait a 18. században átépítették.

A közelmúltban befejeződött kutatás feltárta régi szépségének maradványait, az előkerült tárgyi leletek pedig a templomban működő történeti múzeum anyagát gazdagítják. Az Európai Unió Kulturális Bizottsága az európai építészeti örökséghez sorolta a templomot, és támogatta a helyreállítását, amelynek eredményeként az ősi kövek között olyan terek jöttek létre, amelyek a templomban élő közösség 21. századi igényeinek megfelelnek.

A templom 1888-ban épült Angster orgonája és kitűnő akusztikája révén színvonalas hangversenyek rendezését teszi lehetővé.

A városban fejlődésnek indult a turizmus. Turisták, vadászok és diákok körében egyre látogatottabb a Rakacai- tó partján levő vendégházunk, a Karola kastély, mely 36 fő elszállásolására alkalmas az év minden szakaszában.

A vendégház kellemes szálláshely mindazok számára, akik kedvelik a természetet és a vízisportokat.

Szikszón 41 C os termálvíz található, melyre épült 2001-ban egy modern uszoda, mely egyre kedveltebb nem csak a szikszóiak, de a miskolciak körében is, ugyanakkor tervbe van véve egy termálvizes szabadidőközpont megépítése is.

A városban található egy 28 ha. alapterületű ipari park, mely kiépítettségében minden igénynek megfelel, és még lehetőség van területén különböző szolgáltatások idetelepítésére.

A Magyarhegyi Borok Háza a Szikszón újjáéledő borászatnak biztosít szakmai központot, helyet adva  a tárgyi emlékeket bemutató kiállítás mellett-a vincellérképzésnek is.

A kétszintes épület helyiségei alkalmasak kisebb  nagyobb magánrendezvények, esküvők lebonyolítására, az udvar és az ott található fedett filagória nyáron kitűnő helyet, időtöltést biztosít bográcsfőzéshez, szalonnasütéshez.

A borok háza alatt meghúzódó pince alkalmas bortúrák lebonyolítására. Az érdeklődők 4 féle bort, a chardonne-t, az egri leánykát és a szikszói vegyes bort, valamint a blauburgert kóstolhatják meg.

© 2019 - szikszo.hu - Szikszó Város honlapja

Egyedi honlap és webáruház fejlesztés - Cocodeo - www.cocodeo.hu