2019. november 16, szombat - Ödön napja van.

A környék

A Cserehát hegyvonulatainak és a Hernád völgyének találkozásánál, Abaúj kapujában helyezkedik el Szikszó városa, nyugatról és észak-nyugatról a Magyar-hegy, keletről pedig a Hernád határolja 3,620 hektáros területét. Déli határát az Újfalusi part képezi, de itt húzódott az egykori Borsod és Abaúj vármegyék mezsgyéje is. Nevét általában a Szikaszó formára szokták visszavezetni, amelyet szikes talajáról kaphatott, ily módon a Szikszó név jelentése: szikes völgy.

A település északi részét érinti a Vadász - korábbi nevén: Mánta - patak, amelyik szeszélyes vízjárásával számtalan nehézséget okozott már a lakóknak: 1787, 1845, 1913 azok az évek többek között, amikor a patak kilépett a medréből és elmosott több száz házat. Legutóbb 1963 tavaszán öntött ki, ekkor mélyítették, és kövezték ki a meder városi szakaszát. Legmagasabb pontjai a várostól nyugatra fekvő Szikszói (246 m), valamint Frank hegy (276 m), illetve a már említett Magyar hegy (204 m).

Kellemes, mérsékelt égövi éghajlatának köszönhetően, a terület már az őskortól kezdve lakott, és a földrajzi kettőssége, a vidéket a kezdetektől mostanáig meghatározó, mezőgazdasági kultúrára is rányomta bélyegét. Míg a Hernád-völgy öntéses, mezőségi talaján elsősorban gabonaféléket termesztenek, addig a Cserehát kedvező, déli fekvésű dombjain nagy múltja van a szőlő- és gyümölcstermelésnek, valamint a borászatnak.

Noha az évi átlaghőmérséklet - 9-10 °C - kellemesnek mondható, nem ritkák a szélsőségek sem, július-augusztusban előfordulhat a 30 °C fok fölötti kánikula, januárban pedig nem egyszer süllyedt már -15 °C alá a hőmérő higanyszála. Az évi, átlagos 525 mm csapadék nem nevezhető túl soknak, de mivel nagyon egyenetlenül oszlik el, ezért előfordulnak kora- és későtavaszi áradások, valamint gyakori a nyár közepi aszály.

A kedvező elhelyezkedésnek, és a jól termő, gazdag földeknek köszönhetően a vidék hamar benépesedett, a város lakóssága már a XIV.-XV. századra eléri az 1000 főt. A dinamikus fejlődést kezdetben a szerencsétlen természeti katasztrófák sem tudják megállítani, de később egyre inkább érezteti hatását a déli szomszéd, Miskolc közelsége, a kiépülő iparváros elszívó hatása.

Amikor Kazinczy Ferenc a XVIII. században átutazott a városon, nagyon megtetszett neki a vidék:

" Bővséget mutatott mind a már sárgulni kezdő vetés, mind a föld fekete anyagja, s ehhez járulván a környék szépsége, leginkább pedig Miskolc szomszédsága, azt óhajtottam, hogy bárcsak ennek a városnak lakosa lehetnék!"

Ma Szikszó 6,250 lakosa 2,138 lakásban él, ami enyhe növekedést jelent az 1990-es állapothoz képest. Miután 1989-ben a település visszakapta a városi rangját jelentős fejlesztések indultak meg, teljesen kiépült a telefon-, víz- és gázvezeték hálózat, a szennyvízcsatorna-rendszer építés alatt van. A fejlesztés várhatóan 2000-ben zárul majd.

© 2019 - szikszo.hu - Szikszó Város honlapja

Egyedi honlap és webáruház fejlesztés - Cocodeo - www.cocodeo.hu