2019. október 15, kedd - Teréz napja van.

Kedves Szikszóiak és Szikszóról elszármazottak!

Évek óta készülök Szikszó város történelmének újbóli megírására. Szikszó történelme a szép emlékű Ádám István tanár úr szerkesztésében, és részben az ő szerzősége mellett 1980-ban már megjelent. Az azóta eltelt 30 év változásai és az információs forradalom következtében igen sok új, akkor nem ismert, vagy nem publikálható adatot sikerült összegyűjtenem. A könyvem anyaga 1962, a szikszói járás megszüntetésének időpontjáig tekinti át részletesen, és azt követően 1989-ig vázlatosan a város történetét. A könyv anyaga elkészült, de a kiadása előtt az Önök segítségét is kérni szeretném. Ha a városunk történelmével kapcsolatos információik vannak, kérem osszák ezt meg velem. Ha általam eddig nem ismert adatról van szó, a forrás megjelölésével beépítem azt a könyvbe. Különösen érdekelnének a képanyagok (nem a régi képeslapok, azok megvannak!), amelyek városunkról készültek. Érdekelnének a a 20. század egykori Abaúj-Torna vármegyei, valamint a Szikszó járási, és Szikszó községi vezetők (főispán, alispán, főszolgabíró, községi bíró, járási, községi tanácselnök, vallási felekezetek papjai, stb.) képei, vagy bármely a könyvben felhasználható képanyag. A képeket a digitalizálás után természetesen visszaadom.

Mindenféle segítséget és közreműködést előre is köszönök.

Dr. Farkas József, Szikszó, Deák Ferenc u. 54.

A következőkben néhány apró idézetet mutatok be a könyv szövegéből. Célom ezzel egy Szikszó történelmével kapcsolatos vitafórum létrehozása, és további adatgyűjtés. Minden a városunk történelmével kapcsolatos anyagot köszönettel veszek. Minden a témában felmerülő kérdésre a legjobb tudásom szerint válaszolok.

"10 milló évvel ezelőtt a pliocén korban a Pannon beltenger nyomulása révén újra szinte az egész Kárpát medencét tenger borította. Ezután a Kárpátokból eredő folyók (mint a Hernád) munkája révén a tenger feltöltődött. Igy alakult ki a Sajó-Hernád hordalékvidék ahol a mai Szikszó fekszik."

"Kr. e. körülbelül 5500-4000. Szikszó környékén a Magyar hegyen valamint a folyók és patakok mentén sokfelé élt a neolitikum (csiszolt kőkorszak) embere. Városunk és környéke azóta is lakott"

"Bakay Kornél "A magyarság múltja és jövendője a Kárpát-medencében" című művében azt sugallja, hogy a Szikszó helynév (sok más földrajzi nevünk társaságában) ősi magyar eredetű szó, és jóval a honfoglalás előtt jöhetett létre a már akkor itt élt magyarul beszélő lakosság emlékeként."

"A református templom területén honfoglalás kori sírt is feltártak."

"1192-1195 Az egyik legrégebbi írott nyelvemlékünk "A Halotti Beszéd" az északkeleti nyelvjárástípusokkal, a Szikszó környéki és az abaúji nyelvjárással mutat azonosságot."

"1307-ben Károly Róbert király keltezett egy oklevelet "in Zykzow." A történészek megegyeznek abban, hogy ez az oklevél egyértelműen a mai Szikszó városában kelt."

"1332-35 évi pápai tizedjegyzék szerint Szikszó évi átlagban 49 garas fizetett. A fenti tized összeget három pap, név szerint Máté, Tamás és Jakab fizette."

"1391. Zsigmond király feleségének Mária királynőnek adja Szikszót. Mária királyi város - "civitatem nostram Zikzow" – néven említette a településnek. A továbbiakban Szikszó a 19. század végéig mezőváros volt."

"1403. A Perényi család országbírói vagy bárói ága Szikszó és tartozékai - (Alsó)Vadász, Sziget, és Újfalu falvak - birtokába jutott."

"1406. Szikszó (új?) függőpecsétet készíttetett. Ekkor a város név szerint ismert előljárója - bírája - Jacobus nobilis volt. A város vezetését 12 konzul segítségével végezte. Szikszó előljáróinak száma bár az évszázadok során több új tisztség is életbe lépett, egészen 1848-ig ennyi volt."

"1440. Szikszó egy időre a cseh Giksra kezére került, mint a hatalmas felvidéki birtokainak legdélibb fekvésű települése."

"1461. Mátyás király hatalmának megszilárdítása során, háborút indított a csehek (Giskra) kiszorítására. Az év júliusában a király seregei élén Szikszó mellett ütött tábort."

"1467-ben Szikszó (egyik) papját Maghy Péternek hívták."

"1472. július 14-én Szikszó város több okíratot adott ki. Megtudjuk belőlük többek között az akkori szikszói bíró, Chonthus (Csontos?) János, és a 12 konzul nevét."

"1514 tavaszán Szikszón a keresztes hadak toborzást maga a plébános, Bereck irányította."

"1523. Perényi Péter Szikszó földesura az új (Luther szervezte) hit elkötelezettje lett."

"1564-ben Szikszó már a töröknek is adót fizetett."

"1568 január 6-án a szikszói zsinaton rendelték el, hogy a magyarországi református egyházakban az úrvacsorát ostya helyett kenyérrel kell kiszolgáltatni. A zsinaton 23 pontba foglalt döntés született. Többek között megerősítették a Szentháromság tanát, melyet az unitárius egyházi irányzatok tagadtak."

"Az 1588 október 6-án a török ellen vívott szikszói csatáról emlékezett meg Szenczi Molnár Albert "Az pogány ellenség ellen" című később írott zsoltárában."

"1590. Szikszai Fabricius Balázs "NOMENCLATURA" című művének első, 1906 utólsó kiadásának éve. A mű legújabb kiadása ma is napirenden van."

"1596 október 18-án a 15 éves háborúban a császári hadak a Szikszó és Sajóvámos közötti téren ütöttek tábort. A sorsdöntő mezőkeresztesi csatában (október 25-26) a törökök győztek."

"1608 április 19-én Homonnai Drugeth Bálint felvidéki kapitány és a hajdúk között megköttetett az úgynevezett Szikszói Egyezséglevél."

"Az 1600-as évek második felében elpusztult Sziget falu. Maradványai a volt vízimalom felé vezető úton, a Szigetpást határrészen vannak, az úgynevezett hármas zsilip közelében."

"1671-ben a császári gróf Johann Spork generális hadai Kassa felé vonulásuk közben Szikszó Aszaló felőli kapuinál táboroztak le."

"Thököly Imre 1679 novemberében vívott győztes szikszói csatájának is emléket állít a "Csínom Palkó" kezdetű kuruc népdal néhány sora."

"1688 áprilisának utolsó hetében véletlen tűzeset folytán porrá égett a szikszói templom."

"1703-ban II. Rákóczi Ferenc újraszervezte a felsőmagyarországi postautakat. Ennek egyik központi állomása Szikszó lett."

"1708. Ebben az évben kezdék lejegyezni Szikszó mezőváros (egyik?) ma ismert protokollumát (jegyzőkönyvét)."

"1712. Ebben az évben Szikszó választott bírája Csillom István, albírája Csáthi György volt."

"1768. Abaúj vármegye szikszói járása 38 települést foglalt magába."

"1773-ban Losontzi István Hármas Kis tükör című művében így írt Abaújról:

Abauj vármegye néz s hallgat Kassára, Országunknak egyik híres városára.

Itt mehetsz Gönc, Szikszó, Szepsi, Nagyidára, S a Jászoviai prepositurára."

"1793 őszén Csokonay Vitéz Mihály Szikszón tartózkodott."

"1811-14-ben középiskolai tanulmányait Szikszón kezdte el Fogarasi János (1801 –1878) későbbi jogász, nyelvtudós, szótáríró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja."

"1828-1848 A szikszói nemesek jegyzőkönyve bejegyzéseinek ideje."

"1848 szeptember 14-én Szikszó első ízben választott polgármestere Kenedich János lett."

"Az 1848 december 28-i szikszói csatát Jókai Mór A magyar nemzet története cimű művében vereségként értékelte."

"1849 július 24-én a cári csapatok elleni hadmozdulatok részeként Nagysándor József tábornok csapata is csatlakozott a Szikszón állomásozó Bobich- és Mesterházy-hadosztályhoz."

"1867-ben Szikszó lélekszáma 3708 fő volt. Közülük római katolikus 1044, görög katolikus 170, keleti görög katolikus 4, protestáns 1929, zsidó 561. A lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 3011, német 27, tót 19, görög 4, cigány 86, zsidó 561."

"1884 év április 21. A képviselőtestületi ülés tárgya volt: "Szikszó város mint nagyközség tisztújítása."

"1904-1920 Jóczik Gábor Szikszó nagyközség bírája."

"1909. A Major útcán elkészült Szikszó első artézi kútja."

"1918-ban a szikszói piacokat és vásárokat bérlő Flesh Bertalan az évi bérleti díját 10 000-ről 7000 koronára kérte leszállítani. Indokként a forgalom drasztikus visszaesését említette."

"1919 március 20 és 1938 novembere között Szikszó Abaúj-Torna vármegye székhelye volt."

"1919 március 22-én Szikszón a Tanácsköztársaság Abaúj-Torna vármegyei direktóriumot alakított."

"1919 április 30-án Szikszó cseh megszállás alá került."

"1919 július 16-án Leopold Elemér a földművelésügyi népbiztos főmegbízottja aláírásával Szikszón röplapot adtak ki. Ebben a törvénytelen rekvirálások ellen léptek fel."

"1920 február 21. Csonka Abaúj-Torna vármegye első megyegyűlése Szikszón."

"1926 szeptember 5-én Szikszón járt Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója."

"Az 1927 évi márciusi önkormányzati választások eredményeképpen Nagy Károlyt a községi bírói székben id. Fónagy Károly váltotta fel."

"1929-ben Abaúj vármegyében az USA-ba és Kanadába kiadott kivándorló útlevelek száma 268 volt, és ez a szám 1930-ban április 16-ig 129 lett. Szikszó és Abaúj népe menekült a nyomor elől."

"1933 február 11-én rendkívüli közgyűlés emlékezett meg Szikszó díszpolgára, gróf Apponyi Albert haláláról."

"1936-ban kezdődött a II. Rákóczi Ferenc utca kockakővel való burkolása."

"1939-1945 között Abaúj-Torna vármegye (a megyeszékhely Kassa) járásai a következők voltak: Abaújszántói, Csereháti (székhely Szepsi) Gönci, Kassai, Szikszói, és Tornai járások."

"1944 A pészah (zsidó húsvét) utáni napok. A zsidó deportálások kezdete Szikszón."

"1945 eleje-1950. 03. 15: Abaúj-Torna vármegye járási beosztása a következő volt: Abaújszántói, Bódvaszilasi, Encsi, Gönci, Szikszói járások. Megyeszékhely -nagyközség Szikszó."

"1945 szeptemberében 15-én az orosz kárpótlás sarcainak rendezése során Kocsis János szikszói plébános 843 kg árpát szolgáltatott be a Vörös Hadsereg ellátására."

"1945 október végén Szikszón állítólagosan a rend fenntartása végett 70 fős orosz helyőrség tartózkodott."

"1945 karácsonyára az Országos Népgondozó Hívatal ruhasegélyt küldött Szikszóra a felvidéki magyar menekültek megsegítésére. A kiosztás során tumultus támadt - kevés volt a ruha."

"1946 elején az alispán Beregszászy Sándor lett, de június 18-án őt is menesztették. Február 21-től Állami Építési Hivatal felállítását rendelték el Szikszón."

"1946 augusztus 2-án, a forint értékállóságának biztosítására az Iván Géza rendőr százados (FKGP) vezette szikszói járási rendőrkapitányság 32 rendőr bevetésével razziát tartott Szikszón."

"1947 április 27-én támogatta a szikszói közgyűlés a Szikszói Izraelita Hitközség azon kérvényét, hogy emlékművet állíthassanak a zsinagóga előtt a háború során elhurcolt és meggyilkolt hittársaik emlékére."

"Az 1947 július 14-i szikszói vásárra felhajtottak 2000 szarvasmarhát, és ebből 650 gazdát cserélt, 1100-1200 forintos áron. Az ok a takarmányhiány volt."

"1948. Abaúj-Torna Vármegye Szabadművelődési Felügyelősége Szikszón kiadta az Abaúji Kalendáriumot."

"1948 október 3. A Szikszón kiadott Abaúj Népe hetilap "Józan életű demokratikus bírót Szikszónak" című írásában heves kirohanást intézett Lengyel István szikszói bíró – és "kulák" – ellen."

"1950 március 16. Közigazgatási reform címén egyesítik Borsod, Abaúj és Zemplén vármegyéket. Szikszó megszűnik megyeszékhely lenni. Az egyesített megyék székhelye Miskolc."

"1950 október 22. A szikszói községi tanács első elnöke H. Nagy Lajos lett."

"1954 február 24-én megjelenő Szikszói Járás Verseny Híradó szerint Szikszó a tej beszolgáltatásban 22 község közül a 21. helyen állt az adott időpontban."

"1956 augusztus 11-én szikszói járási tanács vb. ülésén 10 szikszói kulákot mentesítettek a kulákság alól, de nyolcan továbbra is azok maradtak."

"1956 október 26-án Zombor Lajos a községi munkástanács vezetője megakadályozta, hogy a népharag Szikszón önbíráskodásba csapjon át."

"1957 október 3-án 1956-os tevékenysége miatt kivégezték Molnár Imrét, aki 1954-ben egy ideig a szikszói kultúrház igazgatója volt. "

"1959 szeptember 22-én a költségvetés vitája során községi vb. elnök a Szikszó fejlődését hiányoló tanácstagi véleményekre a következőt mondta: "Ne lepődjenek meg a szikszóiak akkor, amikor egy-egy létesítmény termelőszövetkezeti községbe kerül, hanem inkább törekedjenek arra, hogy községünk is mielőbb TSZ község legyen."

"A szikszói kultúrház építését 1961 novemberében be kellett volna fejezni. Ünnepélyes átadását végül 1962 május 1-re ütemezték át."

"1962. július elsején Szikszó megszünt járási székhely lenni. Ekkor az Encsi, Gönci, Abaújszántói és Szikszói járásokból létrehozták a majdnem csonka Abaúj méretű Encsi járást."

"1971. Szikszó "kiemelt alsófokú központ" lett, Aszaló és Alsóvadász vonzáskörzettel."

"1984. január 1. Szikszó "közvetlen megyei irányítású nagyközség" lett."

"1989. Szikszó újra város lett."

© 2019 - szikszo.hu - Szikszó Város honlapja

Egyedi honlap és webáruház fejlesztés - Cocodeo - www.cocodeo.hu