Szikszó címer

Összefoglaló az Ideiglenes Bizottság jelentéséről

Szikszó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete alakuló ülésén úgy határozott, hogy az Mötv. 57 §.(3.) bekezdése, s saját SZMSZ 29.§ 17. pontja alapján 2019. október 21. – 2020. február 1-ig terjedő időre a város helyzetét részleteiben feltáró, elsősorban a 2014-19 közötti ciklus önkormányzati, testületi és polgármesteri hivatali döntései és a város intézményei, vállalkozásai működési hatékonyságát, megfelelőségét vizsgáló Ideiglenes Bizottságot hoz létre.A február 13-i Képviselő Testületi ülés meghallgatta, megtárgyalta és elfogadta a bizottság jelentését, melynek rövidített tartalmát mutatjuk be.

A korábbi évek (2014-19) városvezetési, irányítási gyakorlatát és mindezek eredményeinek helyzetfeltárását elemző munka célja az volt, hogy

  • az új városvezetés tapasztalatokat gyűjtsön, tanuljon a munkája sikeressége érdekében,
  • s amennyiben olyan - a városnak anyagi, erkölcsi kárt okozó - tevékenységeket, hibát, jogellenes magatartást, mulasztást tár fel köteles további eljárásokat kezdeményezni

E munka keretében:

  • áttekintésre kerültek a városfejlesztési programok, dokumentumok,
  • átnéztük a 2014-19 közötti testületi ülések jegyzőkönyveit, döntéseit,
  • vizsgáltuk az elmúlt öt évben kötött szerződéseket, kiemelten az összegük és tárgyuk alapján érdemlegeseket, benne a megbízásokat és az ingatlanok adás-vételét,
  • átvételkor elemeztük a pályázati projekteket, azok menedzsmentjét,
  • vizsgáltuk a város polgármesteri hivatalának, vállalkozásainak tevékenységét, pénzügyeit,
  • átnéztük a város pénzügyi folyamatait, támogatási-, segélyezési gyakorlatát,
  • s értékeltük a választási kampányban történteket.

2019 októberében a városvezetés ún. átadás-átvételi aktusa gyorsan, egyszerűen megtörtént, de a tényleges, tartalmi átvétel – a városirányítási folyamatok számos területen meglévő rendezetlensége, szabálytalanságai, informális irányítása, a városvezetői és vállalkozói szerep, s különösen annak pénzügyi összemosódása - okán nem könnyen volt áttekinthető, rendezhető.

A helyzetfeltáró, értékelő munkát – részben az előzőeknek „köszönhetően” is - még mindig nem zárhatjuk le - azon szándékunk ellenére sem, hogy szeretnénk minél inkább csak a jelenre és jövőre koncentrálni - mert

  1. számos fontos dokumentum, szerződés – melynek elérhetőnek kellene lenni – most nem lelhető fel a Városházán, 
  2. több városi érdekeltségű szervezet, cég esetében, többszöri kérés, felszólítás ellenére sem kaptunk meg fontos dokumentumokat a korábbi (leváltott) ügyvezetőtől, a könyvelőtől, a tulajdonostárstól.  Több esetben már ügyvédi felszólítást küldtünk meg.
  3. nem zárult le azon témák vizsgálata sem, melyekben már eljárás folyik, vagy további jogi szakértői értékelés készül, a hatóságok felé történő lépések, feljelentések érdekében.

Az eddig elvégzett munka legfontosabb megállapításait a Bizottság 10 oldalon, 8 pontban foglalta össze, melyet terjedelmi okokból most rövidített formában közlünk. A jelentésben a mögöttes részletes adatokat, érintett személyek nevét, összefüggéseket csak olyan mértékben hozzuk nyilvánosságra, melyek nem veszélyeztetik a további vizsgálatokat, nem akadályoznak jövőbeni intézkedéseket, nem sértenek személyiségi jogokat. Ebben megértést kérünk! Ugyanakkor a Bizottság nemcsak értékelt, de bemutatja az intézkedéseket, s részben a jövőbeni terveket is.

1. pont Várostervezés-városvezetés – tudatosság, megalapozottság

A város stratégiai terveiben szakmailag téves, káros az a megfogalmazott jövőkép, mely az ipari parki kihasználtságot jelöli meg városfejlesztési „rendezőelvként”, s nem pedig a város lakói életminőségének jobbá tételét. A célokat „összekeverték” az eszközökkel. Nem lehet úgy város építeni, hogy rossz az irány, s ami ötlet, szándék van, annak sem biztosítják a megvalósíthatóságát. A gazdaságfejlesztés nem célja egy városnak, hanem egyik eszköze a lakosság életminőségének növelése érdekében. Nem működött tudatos városfejlesztés, egészségtelenül összekeveredtek az ipari és lakóhelyfunkciók, ez utóbbiak rovására. A hiba jellege véleményünk szerint a szakmaiatlanság, nemtörődömség, ugyanakkor a kára mégis jelentős, hiszen elszalasztott lehetőségeket, „megnemvalósult” fejlesztéseket, konkrét lakossági, környezeti károkat, közvetetten pénzügyi károkat is okozott ez a magatartást, elszalasztott éveket jelent.

2. pont Pályázatok – fejlesztési programok

A város hat „futó” pályázata között a külterületi ipar-fejlesztésre irányuló (ún. TOP-os) pályázatok létét pozitívan értékeljük, ugyanakkor ezen kiemelt projekteket „rossz”, a megvalósulásukat veszélyeztető helyzetben találtuk.

  • A „TOP1” (600 milliós) pályázaton sajátos „újra-tervezést” kellett elvégezni, új közbeszerzést kiírni, a kapcsolódó külső infrastrukturális fejlesztéseket előkészíteni, terveztetni, kiegészítő forrásokat keresni. Ma a sikeres befejezés esélye – több technikai nehézség mellett is – reálisnak értékelhető.
  • Az ún. „TOP2”, második iparterület (a város és a benzinkút közötti területen) kialakítására elnyert pályázat, hasonlóan időbeni csúszásban, szakmai elmaradásban van. Tartalmilag is hiányos a „TOP3” (elbírálás előtt álló) pályázat is. A rendezetlenség, rossz, illetve elmaradt megvalósítási lépések veszélyeztették a beruházói szándékok realizálását. Itt sikerült egy 30 hektáros, kiemelt fejlesztési területet kialakítanunk azóta, s komoly döntésekre várunk.
  • Az ún. „Gyermekesély pályázat” megvalósítása is hasonló, a projekt és benne az új „közösségi ház” épület újra tervezése, pótlólagos önkormányzati források biztosítása, a nem indokolt, havi, milliós nagyságrendű személyi kifizetések leállítása, új személyek bekapcsolása vált szükségessé.
  • Az MLSZ révén elnyert focipálya létesítésére vonatkozó pályázat (TAO forrás biztosításával) – valamint külterületen termálkút-fúrásra elnyert támogatás esetében – a megismert projekt-feltételek, az eddig az előző városvezetés által megtett, vagy éppen hiányzó szakmai tervezés, előkészítés miatt mindkét téma jelentős kockázatokat rejt magában, jövőjükről döntés a közeljövőben megszületik.

3. pont Ingatlangazdálkodás

Az Önkormányzat az elmúlt években igen intenzív ingatlangazdálkodást folytatott, telkek és épületek adásvételével, ugyanakkor ezen ingatlanok száma, állapota nem igazán arányos a felhasznált források mértékével.

  • a város az elmúlt években jelentős ingatlan-állományt adott el, véleményünk szerint több esetben indokolatlanul, közösségi használatúakat is. Különösen hátrányosnak tekinthető, az a gyakorlat, amikor az eladott épületet aránytalan díj mellett visszabérli a város, vagy valamely érdekeltsége, s így konkrét esetben néhány éven belül szinte visszafizetve a vételárként kapott összeget a magántulajdonosnak,
  • azt sem tarthatjuk elfogadható megoldásnak, hogy eladott ingatlanban korábban lévő intézmény (könyvtár) elhelyezését magas bérleti díjú idegen tulajdonban biztosítjuk, vagy más esetben díjmentesen használhatja pl. a szociális szövetkezet a tésztaüzem ingatlanát, a város által bérelt bolthelyiségeket. Ezen ingatlanbérleti kiadások, be nem folyt pénzek meghaladták a havi 1 millió forintot. kiadási oldalon szintén 1 millió fölötti összeget fizetett a város havonta, így az elmúlt években több 10 milliós veszteséget jelentett mind a város közösségének, a magánérdek javára.
  • felróható, etikátlan, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos döntések vélhetően városvezetők érintettségei mentén is születtek, a város költségvetése terhére,
  • a telkek (iparterületkialakításhoz kapcsolódó) vásárlásánál több alkalommal az Önkormányzat magánszemélytől vagy vállalkozástól kért kölcsönből vásárolt telket, melynek összegét (valamiért) nem fizetett vissza, majd a szerződésbe épített szankciók következtében vagy többszörös, aránytalanul nagy, különböző „sajátos” jogi megoldással megnövelt összeg fizetésére (60 millió helyett 120 millió), vagy pedig az adott telkek (pl. művelésből kivont állapotban történő) átadását vállalta (akár milliós veszteséget okozva), sőt későbbi befektetőnek történő értékesítés több tízmilliós hasznát magánszemélynek engedte volna át.

Az eladott ingatlan visszabérlését megszüntettük, a „kölcsön helyett ingatlanátadás” folyamatát leállítottuk, a kölcsön jogszerűen élő követelését visszafizettük. A már megvalósult, részben lezárult az adásvételhez kapcsoló ügylet esetén, a vélelmezhető aránytalanságok miatt jogi lépést kezdeményezünk.

4. pont   Önkormányzati cégek - érdekeltségek

Az ingatlan adásvételek mellett a legnehezebben átlátható terület az Önkormányzat vállalkozásokban történt tulajdonosi megjelenése. Kis túlzással – az adott időszakban se szeri-se száma a város vállalkozói érdekeltségeinek (Turul Provincia Kft., Projekt Invest Group, Szikszó Ipari Park Kft, SIXO Park Kft, Ezüst Gázló Kft., SIXO Fejlesztési Kft., SIXO Net Kft., Puebla Plussz Szikszó Kft., Szikszó Menza Kft., SIXO Tender Kft., Szikszó Centrum Kft., Infraglas Kft., Bonhause Kft., stb. – melyek jelentős része véleményünk szerint indokolatlanul, szükségtelenül került alapításra, vásárlásra.

Több esetben kíséri peres eljárás, adótartozás és büntetés, adószámtörlés, felszámolási eljárás őket mind a mai napig. Az elmúlt öt évben, s jelenleg is több tízmilliós kötelezettségeket, pénzügyi károkat okoznak, s függő helyzetük miatt a jövőben is okozhatnak 3-4 vállalkozás esetében. Megítélésünk szerint – hasonlóan veszteségeket okozó, rossz gyakorlat volt – hogy pályázatok és közvetlen Önkormányzati támogatások révén tudatosan fejlesztett, eredményesen működő vagy működtethető saját százszázalékos, vagy többségi részesedésű vállalkozások több lépésben eladásra kerültek, úgy, hogy az Önkormányzat számára az ott felhalmozott jelentős, akár száz-millió körüli vagyon elvesztését okozta.

A problémás helyzetű a többségi tulajdonú Szikszó Ipari Park Kft. adószámtörlése, felszámolása ma is kockázatokat hordoz, ez esetben az adóhatósági eljárás mellett, részünkről is további vizsgálat szükséges, s vélhetően jogi lépéseket is ki fog kényszeríteni. A választások idején is előtérbe került SIXO Park Kft. esetében – melyben 26%-os tulajdoni aránnyal bír a város – a társtulajdonos (Plexpert Kft.) nem biztosítja az Önkormányzatunk számára a résztulajdonosi jogaink érvényesítését, ezért, jogi lépéseket tettünk, további intézkedéseket készítünk elő. A társaság korábban külső partnertől kapott százmilliós kölcsönt, megbízást telekvásárlásra. Az erről szóló szerződést a korábbi polgármester tulajdonosi képviselőként, testületi felhatalmazás nélkül, önállóan aláírt úgy, hogy nemteljesítés esetén ez – amelynek van esélye - akár 150 millió forint visszafizetési kötelezettséget is eredményezhet.

5. pont Szociális szövetkezetek(ek)

Szikszó Város Önkormányzata három szociális szövetkezetben tag, mely közül kettő nem végez érdemi tevékenységet, de pénzbe kerül, A harmadik működése, s ennek vizsgálata fontos problémákat tárt fel. A Szent Anna utcán található az ún. tésztaüzem, melynek üzemeltetése a tyúktelep és a boltok mellett is Szikszó Product Termelő és Szolgáltató Szociális Szövetkezet tevékenységi körébe tartozik. A Szövetkezet finanszírozását a bevételei, s egy OFA (Országos Foglalkoztatási Alap) támogatása mellett a korábbi években Szikszó Város Önkormányzata jelentős mértékű – mindezidáig mintegy 18 millió forintnyi (visszafizetendő) támogatása biztosította. A Szövetkezetben az elnök Szikszó korábbi polgármestere, aki magánszemélyként került a szövetkezet élére, így a mai napig változatlanul ő tölti be ezt a tisztséget. Az OFA támogatás egy, nem kis része még lehívás előtt van, ebből követeljük visszatéríteni a Város korábbi megelőlegezett segítségét. Az idei év fejleménye, hogy az elnök – a korábbi polgármester, tagi kölcsönnel biztosította a támogatás lehívását – de ezzel párhuzamosan az ott dolgozók munkaviszonyát - közös megegyezéssel, egyeztetésekkel megszüntette. Az emberek munkahelyének közelmúltban történt megszűntetése tehát nem a jelenlegi városvezetés intézkedésének a következménye. Felszólítottuk a Szövetkezet elnökét, hogy a pályázati forrás beérkezésekor intézkedjen a korábbi támogatások visszafizetéséről, a Város további együttműködését mérlegeljük.

6. pont LEADER Egyesület

A Rákóczi LEADER Egyesület Szikszó Város Önkormányzatának kezdeményezésére és vezetésével, hét település együttműködésével jött létre, melynek célja a vidékfejlesztési programok segítése, célzott pályázati rendszer működtetése a térségben, ahol egy helyi fejlesztési stratégia mentén több témában, több mint 200 millió forintos keret mentén lehetett/lehet pályázni. A LEADER Egyesület elnöke – választás alapján Szikszó polgármestere, az operatív tevékenységet Munkaszervezet végzi. A LEADER program megvalósítása jelentős átmeneti és visszatérítendő pénzügyi segítséget, kölcsönt igényelt Szikszótól. Itt is 18 millió forintnyi visszatérítendő támogatás sorsa rendezetlen, mely visszautálása iránt intézkedtünk. Emellett problémás számlák ügyében vizsgálatot kértünk.

7. pont Pénzügyi helyzet, gazdálkodási fegyelem, túlzó költések

A hazai települési, városi önkormányzatok finanszírozása, pénzügyi helyzete sehol sem rózsás. Szikszó – köszönhetően a jelentős, az utóbbi években ötszáz milliót is meghaladó helyi iparűzési adó bevételeknek – relatíve kedvező helyzetben érezhetné magát, ugyanakkor ez a pénzügyi lehetőség nemigen látszik a város infrastrukturális, városképi, gazdasági fejlődésében.  A korábban bemutatott értékelési területeken már jelentős veszteségeket, károkat tártunk fel, ugyanakkor az emellett még szabadon felhasználható források felhasználásában sem találtunk átgondolt, fegyelmezett költekezéseket.

  • A Város „pénztárában” hiányt, sok fizetendő kötelezettséget találtunk. A szemétszállítás esetén még 2018-as számlát is kellett fizetnünk, s az egész 2019-es, 30 millió forintot meghaladó számlákat 2020-ban kell kifizetnünk. Így 100-150 millió forintnyi nem szükségszerű kötelezettséget hurcolunk magunkkal. A látványos költekezésnek, rendezvényeknek, mulatságoknak az „ára” vélhetően ez a nemkívánatos pénzügyi teher.
  • „Meglepett” bennünket az is, hogy későbbi iparűzési adó-bevetélek terhére is van kötelezettségünk, 2021-re mintegy húsz, 2022-re mintegy negyven millió forint.
  • A városüzemeltetés, a városházi működés, a megbízási szerződések, a segélyezési ügyintézés, s nem kis részben a túlzó, nem átgondolatnak értékelhető polgármesteri támogatási gyakorlat –hozzájárult a források elfolyásához. Ilyen „pénznyelőnek” tekinthetjük:
    • az Önkormányzat tulajdonában, használatában álló járművek használatának laza engedélyezési, szabályozási rendszerét, a magáncélú használatát,
    • A Város céljait kevésbé szolgáló, ismertségét, imázsát kevésbé növelő rendezvények, senki által nem látogatott kiállítások, programok – megítélésünk szerint – indokolatlanul kaptak sok százezres, összességében több tízmilliós nagyságrendű támogatást az elmúlt években.   
    • A sokszor hallott, 2019-ben 25 millió forintos „polgármesteri keret”, a Mecénás Alap költése nagymértékű volt, ugyanakkor még tovább vizsgálandó, hogy a pénzosztás ezen összegeken is túlnyúlt-e más keretek terhére.
    • A hirdetésekre, média- és sajtómegjelenésre fordított összeg nemcsak mértékében volt túlzó, (évente több mint 4 millió) de különösen akkor értékelhető negatívan, ha annak „értékét”, a város ismertségét, imázsát szolgáló hatékonyságát mérjük.
    • veszteségeket okozott az is, hogy egyes jogos követelések érvényesítését nem tudták következetesen elvégezni az illetékes városi szervezetek.
    • A városvezetés „rendetlensége”, ígérgetése, a szakmai, pénzügyi szabályok be nem tartása nemcsak a városnak, hanem egyes beszállító vállalkozásoknak is kárt okozott, lett légyen az egy megbízási szerződés be nem tartása, vagy szerződés nélküli, „szívességi” előteljesítés esetén történő nemfizetés.
    • A 2019-es évben a Szikszó’30 évforduló jelentős többletkiadásokkal jelenik meg az Önkormányzat és Intézménye büdzséjében, különösen a választási kampány részeként is értékelhető, az Önkormányzat által finanszírozott programok egy része, esték, ajándékok, „hirtelen” beruházások”, melyek nemcsak összegszerűségükben kirívók. A nyeremény-autó kisorsolásának jogi rendezetlensége ezen áttekinthetetlen folyamatoknak egyik megjelenése.

Intézkedésünk alapján megszűnik a Mecénás Alap (az ún. polgármesteri keret). A szociális segélyek, támogatások rendszere átláthatóvá vált, a kifizetések indokoltsága, felhasználása ellenőrzésre kerül, kiiktatva a visszaélések lehetőségét is. Szabályozottá, racionálissá tesszük az eszköz- és járműhasználatot, a különböző informatikai, biztonsági és kommunikációs szolgáltatások igénybevételét, a kulturális, szakmai, sport támogatásokat.

8. pont Választási időszak

- A választást megelőző napokban nyilvánosságra került ominózus videó-ügyben jogi véleményt kértünk, véglegesítését követően döntünk a további lépésekről.

Összességében véleményünk szerint:

Szikszó korábbi irányítói döntéseiben nem mindig volt látható, hogy a városért, annak igazi érdekeiért dolgoztak volna. Néha a várost csak „eszköznek használták”, nem éltek jól „vezetői jogosítványaikkal”. A város irányítása, működése szinte minden területén rendezetlenséget, nem a szabályozott utakon történő cselekvéseket mutatott fel. Gyakran érthetetlenül bonyolított megoldásokat alkalmaztak. A szűkebb városirányítói kör vezetői gyakorlata kapcsán gyakran érezhették úgy a Képviselő Testület tagjai, hogy tájékoztatásuk hiányos, a döntéselőkészítés nem alapos, s hogy az ülések „lehetetlen” időpontokban történő megtartásával, a nyilvánosság kizárásával korlátozva volt a folyamatok átláthatósága, ellenőrizhetősége. A feltárt hibák, gondatlan magatartás, a visszaélésgyanús megoldások, a nem átlátható, nem ellenőrizhető döntéshozatali, működési gyakorlat nemcsak személyek leváltását, hatósági intézkedéseket igényelhet, hanem alapvetően a működés tisztességes átalakítását is. Mindhármat megtesszük.

A jövőbeni működésünkben a nyilvánosság erősítése, a vezetői és testületi szintű rendszeres beszámolás gyakorlatát alakítjuk ki. A Képviselő Testületi ülések nyilvánosságát, követhetőségét nemcsak jelenléttel, a határozatok publikálásával, hanem az előterjesztések megismerhetőségével is növeljük.

Sok mindent az elmúlt években úgy nem lett volna szabad csinálni, mi – az új városvezetés - nem úgy akarjuk és nem úgy fogjuk a város ügyeit intézni!

összeállította: Dr. Piskóti István, alpolgármester, az Ideiglenes Bizottság elnöke

a Képviselő Testület a jelentést a 2020. február 13-i ülésén egyhangúan elfogadta.