Szikszó címer
 

Városunk

Világháborús emlékmű

Városunk » Városnézés

A Kálvin téren, a templomkertben áll az a kettős emlékmű, amely a két világháborúban elesett Szikszóiaknak állít emléket. A nagyobbik, a katonaalakot ábrázoló, Dedinszky Elemér munkája. Ezt még 1926-ban állították, az avatáson Horthy Miklós kormányzó is jelen volt. A gúla alakú alapépítmény oldalain a háborúban odaveszettek nevei olvashatók.

Turul emlékmű

Városunk » Városnézés

Abaúj és Borsod megye határán, az újfalusi parton, a 3-as főút nyugati oldalán áll a 34. császári és királyi gyalogezred emlékére állított emlékmű, közismertebb nevén, a "turul".

Thököly dombormű

Városunk » Városnézés

Az 1679-es labancok felett aratott fényes diadal szerzett igazán nagy nevet Thököly Imrének.

Szent Vendel szobra

Városunk » Városnézés

Szent Vendel a Magyar hegy védőszentje. Barokk stílusú szobra 1760-ban készült el, 1900-ban áthelyezték mai helyére, a Magyar hegyen lévő Bethánia szőlőbe.

Római katolikus templom

Városunk » Városnézés


Szépen gondozott, tágas kertben, a Pázmány Péter téren áll a szikszói római katolikus templom. Miután a XVI. században a gótikus templomot a reformátusok szerezték meg, a katolikusoknak sokáig nem volt kőtemplomuk. Végül Eszterházy egri püspök 1777-es tiltakozó levele nyomán lendült neki az építkezés, és 1778-ra már el is készült a templom, amelyet 1780 decemberében szenteltek fel, a Szentháromság tiszteletére. Az 1852-es tűzvészben ez is elpusztult, de a következő évre újjáépítik.

Református templom

Városunk » Városnézés

1387-ből származik első okirat, amelyik említést tesz egy új - a ma is álló - templom építéséről. Az oklevelet Szikszai Miklós adta ki, de az építkezés az ő életében már nem kezdődött meg, és később is párhuzamosan haladt a korábbi épület bontásával.

Magyar-hegyi borpincék

Városunk » Városnézés

Szikszón már a XIV. század első felében meghonosodott a szőlőtermesztés és bortermelés kultúrája, és egészen a múlt század végéig, amikor a filoxéra kipusztította a teljes szőlőtőke állományt, igen jó minőségi borok készültek a vidéken.

Izraelita temető

Városunk » Városnézés

Szikszó városában jelentős létszámú zsidó közösség élt. A II. világháborút és annak borzalmait, a holocaustot csak kevesen élték túl, de az életben maradók is szinte mind elhagyták Szikszót. A legyilkoltakra emlékezik a volt zsinagóga falán elhelyezett emléktábla, amelyet a város állított 1994-ben.

Bethánia kastély

Városunk » Városnézés

Miskolcról a határ felé (Kassára) menet, a Kassai út bal oldalán magas kőfal takarja a volt Csáky-Hunyady kastélyt, de az előtte elterülő park - a Bethánia kert - már látható. Az 1700-ban épült kastély utolsó tulajdonosa gróf Hunyady Lászlóné, Csáky Sarolta grófnő, aki végrendeletében egy olyan társaságnak ajánlotta, amely hajlandó leányneveléssel foglalkozni, és tanítja a szikszóiak gyerekeit.

48-as emlékmű

Városunk » Városnézés

1930-ban építették, és eredetileg országzászlónak szánták. A II. világháború után levették róla a turult, a kettőskeresztet, valamint a Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet, helyettük a 100 éves évfordulón 1948-49-es emléktáblát helyeztek el.

1588-as emlékmű

Városunk » Városnézés

1988-ban, Rákóczi Zsigmond győzedelmes csatájának 400 éves évfordulóján állították. A tábla diszkréten megbújik a templom falának árnyékában.

Kert Múzeum

Városunk » Városnézés

KERT – MÚZEUM

3800 Szikszó, Temesvári út 54.

„Parasztgazdaságok elfelejtett eszközei”

MAGÁNGYŰJTEMÉNY

Megtekinthető: előre bejelentkezés alapján.

Telefon: (+36) 30 872 9367

A múzeum megtekintése díjtalan.

Minden érdeklődőt szeretettel várok.

Zsiga László

tulajdonos

00001.jpg
00002.jpg
00003.jpg
00004.jpg
00005.jpg
00006.jpg
00007.jpg
00008.jpg
00009.jpg

Vécsey Tamás /1839-1912/

Városunk » Történelmi alakok

Szikszói születésű, nemzetközi hírű jogtudós, történész. Szikszón kezdte meg tanulmányait, és egészen 1852-ig itt is tanult, de a nagy tűz a gimnázium épületét sem kímélte, így ekkor átiratkozott a miskolci gimnáziumba, majd a nagyhírű eperjesi középiskolába.

Turkolly Sámuel /1691-?/

Városunk » Történelmi alakok

Szikszón született és itt is végezte el az elemi iskolát, majd 1703-ban a sárospataki református kollégiumba iratkozott be. Amikor 1709-ben befejezte tanulmányait azonnal csatlakozott a kurucokhoz, de a szatmári béke megkötése után elhagyta az országot és Moszkvába ment. Találkozott Nagy Péter cárral, és megtanult oroszul. Belépett az orosz hadseregbe, ahol igen gyorsan emelkedett a ranglétrán.

Szikszai Fabricius Balázs /1530-1576/

Városunk » Történelmi alakok

Szikszón született, iskoláit is itt végezte, majd Sárospatakon, Kassán és Bártfán tanult. Az egyetemet Wittembergben végezte el, az ott tanuló magyar diákok seniorrá választották.

Szepsi Csombor Márton /1594-1633/

Városunk » Történelmi alakok

Földrajzi író, utazó. Iskoláit Kézsmárkon végezte, majd 1616 és 1620 között bejárta fél Európát. Utazásai során Danzigban, Londonban és Salzburgban is előadásokat hallgatott. Visszatérése után először Kassán, majd Varranóban vállal tanítói állást.

Kunsch József

Városunk » Történelmi alakok

Nagy múltú, tekintélyes szikszói családban született Kunsch József. Édesapja több ízben volt a református egyház főgondnoka. Jogi tanulmányai után Pesten lett ügyvéd, amikor pedig hírét vette az 1852-es szikszói tűzvésznek, az ő ötlete volt, hogy Szikszói Enyhlapok címmel könyvet adjanak ki az újjáépítés anyagi forrásainak előteremtésére.

II. Rákóczi Zsigmond (1544-1608)

Városunk » Történelmi alakok

1544-ben született Felsővadászon, a magyar történelem egyik legmozgalmasabb időszakában. Mivel a törökök az ország déli részéből egyre nagyobb részt foglaltak el, a harcok már a század második felétől érintették birtokait.