Település
A város története
Noha a város első írásos említése csak a XIII.-XIV. század fordulójának időszakából származik, a régészeti kutatások kimutatták, hogy Szikszó és vidéke már nagyon korán benépesedett.
Borászat
A szikszói szőlőtermesztés nagyon hosszú és gazdag múltra tekinthet vissza. Elsőként egy 1343-as hatósági bizonyítvány tesz róla említést, amiben igazolják, hogy a kassai borkereskedőknek nem kell vámot fizetniük Szinán a Szikszón vásárolt bor után.
A környék
A Cserehát hegyvonulatainak és a Hernád völgyének találkozásánál, Abaúj kapujában helyezkedik el Szikszó városa, nyugatról és észak-nyugatról a Magyar-hegy, keletről pedig a Hernád határolja 3,620 hektáros területét. Déli határát az Újfalusi part képezi, de itt húzódott az egykori Borsod és Abaúj vármegyék mezsgyéje is. Nevét általában a Szikaszó formára szokták visszavezetni, amelyet szikes talajáról kaphatott, ily módon a Szikszó név jelentése: szikes völgy.
